Sziasztok :D Amint az látszik is elkészült a fejléc Miss Babe-nek hála :D Nagyon köszi szépen :D Szerintem fantasztikusan fest :D A díjamat is kiraktam (bocsi hogy a szöveg hátterének színe fehér de egyszerűen nem bírtam átállítani és már nem is volt kedvem vele próbálkozni, úgyhogy ez ilyen lett a díjnál), amivel Bou ajándékozott meg :D Neked is mégegyszer köszi :D Részt a holnapi nap folyamán tervezek hozni úgyhogy úgy készüljetek és mostantól megpróbálok kicsit gyakrabban megérkezni egy-egy résszel :D Véleményeket komiban hagyhatnátok a fejlécről, hogy kinek mennyire tetszik :D És mint mindig megintcsak köszi a kattintásokat, komikat, "tetszik"-ekket és mindent :)
xoxo:Nana
2013. június 30., vasárnap
Első díjam :D
Szabályok.:
1. Írj magadról 11 dolgot.
2. A jelölő minden kérdésére őszintén kell válaszolni.
3. Tegyél fel 11 kérdést a saját jelöltjeidnek.
4. Küld tovább 11 embernek![ Az alap, hogy nem lehet visszaküldeni!!!]
11 dolog magamról.;)
1. Vidéken élek egy kis faluban :)
2. Imádok mindenféle zenét hallgatni ;)
3. Egy nyolcosztályos református gimibe járok :)
4. Most leszek végzős :/
5. Nagy álmom hogy eljussak Amerikába és Angliába
6. Thai boxolok
7. Lusta természetű vagyok :/
8. Imádok olvasni
9. Budapestre akarok költözni a gimi után
10.Hosszú, egyenes hajam van amit szőkére akarok festetni nemsokára
11. Ritka és egyedi keresztnevem van, ami olasz eredetű és lánykát jelent :D
Válaszok :D
1. Hány éves vagy?
- 17et töltöttem idén :)
2. Hova szeretnél utazni a legjobban?
- London;)
3. Milyen nyelveket beszélsz?
- Angol, és tanulom a németet is de ezt nem mondanám hogy tudok is beszélni németül xD
4. Szeretsz olvasni( nem blogra gondolok), melyik a kedvenc könyved??
-
Imádok olvasni és nagyon sok kedvenc könyvem van, de ha mondanom kéne
egyet akkor a Végzet Ereklyéi sorozatből az Üvegváros :D
5. Miért szeretsz blogot írni?
- Mert megnyugtat és az írás által egy olyan világot tudok alkotni amilyet csak szeretnék és ez tetszik :D
6. Miért kezdtél el blogot írni?
- Kíváncsiságból. Érdekelt hogy tudok-e annyira hatni az emberekre amennyire egy-egy blogíró képes volt rám a blogjaival :D
7. Melyik sportot szereted nagyon?
- Kosárlabda. Bár már nem játszok, régebben játszottam és imádtam. Most is van hogy néha dobálgatok csak úgy :D
8. Kipróbálnád a Bunge Jumping-ot vagy a Tandem ugrást?
- Nem biztos, mert tériszonyos vagyok. De talán egyszer.
9. Melyik a kedvenc zenéd?( akár lehet többet is írni)
- Rengeteg van. Inkább nem kezdem el sorolni őket, de Avicii-nak a Wake me up-ját szoktam sokat hallgatni :D
10. Mi a hobbid?
- Olvasás, filmezés és írás :D
11. Ha választanod kéne, hogy LONDON vagy PÁRIZS. Melyiket választanád? Miért pont azt?
- Londont, egyrészt mert ott nem ütköznék nyelvi akadályokba, másrészt a One Direction miatt :D
kérdéseim:P
1. Hány éves vagy?
2. Kedvenc zene?
3. Hol élsz?
4. Szeretsz olvasni( nem blogra gondolok), melyik a kedvenc könyved?
5. Miért szeretsz blogot írni?
6. Miért kezdtél el blogot írni?
7.Van-e tetoválásod?
8. Sportolsz valamit?
9. Van-e példaképed? Ha igen ki az?
10. Kedvenc színed?
11.Kedvenc országod?
küldöm.:
3. FantasyGirl
4. October
5. Xana
6. Toria Szabad
7. †♥Szikraa.™
8. Noncsi:)
9. Elena
10. Ann Fowler
Bocsi de ennyi ember jutott eszembe. Igaz ez nincs 11 de szerintem ezért nem fogtok megkövezni :D Legalábbis remélem :D
2013. június 16., vasárnap
Bocsánat, bocsánat és mégegyszer bocsánat...:(
Nagyon sajnálom. Nem győzök szabadkozni, de egyszerűen nem érkezek olyan gyakran részt hozni mint szeretném...Még egy darabig biztos nem lesz rész, de majd észre veszitek, mikor kerül fel. Jelenleg egy fejlécre várok a SBEF csapatától. Amint elkészül, kisebb változtatásokat fogok végezni a bloggal, és felteszem az új részt is..(Persze előfordulhat, hogy a részt hamarabb is tudom hozni, de azt majd látjátok....) Viszont egy biztos, hogy még egy darabig, nem érkezek blogolni. Eddig az év végi hajtás nem engedte hogy haladjak a fejezetek írásával, most pedig nagyon sűrűre sikerült, ez a nyári szünet első két hete. És várhatóan ennél még sűrűbb is lesz, az angol nyelvvizsga felkészítőnek és a KRESZ tanfolyamnak hála amit szeretnék elkezdeni...Egyébként az a nagy öröm érte az oldalt, hogy már több mint 900 kattintással rendelkezik, valamint megkaptam életem első díját is, amit szintén igyekszek minél hamarabb közzétenni :D Ezúton is szeretném megköszönni Bou-nak :DD Hidd el ha lehetne, egyből visszaküldeném neked, mert nagyon imádom a Just Be Yourself-et :DD Na majd a második díjamkor :))) Tényleg elnézést és kitartást a várakozáshoz...Remélem nem utáltok nagyon meg érte...:S
xoxo: Nana
xoxo: Nana
2013. május 25., szombat
11. Fejezet
Megérkeztem a következő fejezettel :) Remélem tetszeni fog :D Tényleg iszonyúan sajnálom, hogy ilyen lassan hozom a részeket, de egyszerűen nem tudom hamarabb...Nem fér bele :/ Viszont köszönöm a megértést és a kitartást :) Már 790-szer kattintottatok a blogra és szépen gyarapszik ez a szám ami nagyon boldoggá tesz :D Egyre több biztatást és komit is kapok, és a csoportba is csatlakoztatok egy páran Facebookon :) Aki nem tette még meg de szeretné itt megteheti :D Nem is szaporítom tovább a szót :) Itt van a rész *-* :D
xoxo:Nana
- Ööö…Csodásan nézel ki Norah. –
mondta teljesen összezavarodva majd torkát megköszörülve kicsit
összeszedettebben folytatta. – Akkor mehetünk? – nyújtotta felém karját, amit
elfogadtam és egymásba karolva indultunk meg vissza a sportcsarnokba.
xoxo:Nana
11. fejezet
Amikor beléptünk az
iskola folyosójára, nagy nyüzsgésre lettünk figyelmesek a szekrényeink
környékén. Ilyen csak akkor fordult elő, mikor még minden reggel telefirkált
szekrényem látvány fogadta az arra járókat. Egy pillanatra elfogott a pánik,
hogy megint kezdődik elölről a firkás zaklatás, de ráébredtem, hogy ez a tömeg
most másért van ott, és nem azért, hogy a szekrényem bámulják és rajtam
nevessenek. Viszont így adott volt a kérdés, hogy miért van ennyi fiú a
szekrényeink előtt? Akkor vettem észre mit is csinálnak pontosan. A kábé húsz
fiúból álló csoport mindegyike valami cuccot vitt. És ekkor meghallottam
Kimberly hangját amint instrukciókkal látja el a fiúkat (akikről közelebb érve
megállapítottam, hogy a fiú kosárlabda csapat újoncai), hogy merre menjenek a
kezükben lévő rengeteg papírral, füzettel, könyvvel és egyéb iskolai, valamint
szépészeti kellékkel.
- Azzal vigyázz, az a kedvenc
szemhéjpúder készletem. – mondta az egyik elsős srácnak, aki csak úgy itta Kim
minden szavát. – Csak menj egyenesen a többi fiú után. Majd ők tudják hova kell
vinned. És köszi a segítséget. – rebegtette meg szempilláit szegény ártatlan és
tudatlan áldozatának, aki a rá vetett pillantástól kábultan indult meg
csapattársai után.
- Hát itt meg mi folyik? – léptem
közelebb Kimberly-hez, és kérdeztem rá volt barátnőmnél, egy pillanatra
elfeledkezve, hogy is állnak köztünk a dolgok.
- Mégis minek néz ki? Költöztetés.
Semmi kedvem továbbra is elviselni a hülyeségeiteket. – mondta nekünk
közönyösen, majd egy másik sráchoz fordulva folytatta. – Lehetne, hogy kicsit
jobban igyekezzetek? Kezd kellemetlenné válni itt a légkör. – és neki is eladta
előbbi pillarebegtetős mutatványát.
Én csak álltam ott
megkövülten és figyeltem a szürreális jelentet, ahogy abból a kis szekrényből
minden féle cuccokat szednek elő és mindenki tovább áll az emelet felé tartva
hatalmas pakkokkal megrakva. Gondolataimat az kötötte le, hogy azon
morfondíroztam, hogyan és mikor töltötte meg ezzel a sok holmival szekrényét.
És mikor vált ekkora plázacicává? Manikűrözött élénkpiros körmök, full alapozós
fej, tökéletes sminkkel felszerelt arc és mellé trendi jól belőtt frizura és
ruhatár. Már csak a platinaszőke hajszín hiányzott és teljesen elment volna a
Bajos csajok című filmbe a plasztikok közé. Mellettem a lányok mérgelődtek.
Patty-n látszott, hogy már nem sok hiányzik nála, hogy neki essen Kimberly-nek
és addig tépje, míg van egyetlen szál haja is. Egyedül Annie és Mary tartották
ettől vissza, akik próbálták lenyugtatni és rávenni, hogy ne foglalkozzon vele.
- Szia Kimmy. Ma este is jössz? –
hallottam meg egy irritálóan magas hangot a hátam mögül.
A hang tulajdonosa
csakis Courtney McAdams, az iskola méhkirálynője és ügyeletes bosszúállója
lehetett. Tipikusan az a lány volt, aki megkeserítette a gimis éveid, ha nem
talált szimpatikusnak. Ezt a hangot az egész iskola megismeri bárhol is hallja.
Ő is tipikus cicababa volt. A szurkolócsapat kapitánya, osztályelső, Diákelnök
és az iskolai kosárlabda csapat másodsztárjának barátnője, legnagyobb bánatára.
Nem mintha tőle függött volna a dolog. Nagyon is keményen próbálkozott
Jason-nél egy időben. Nagyon vágyott Becky helyébe, de szerencsére bátyámnak
több esze volt annál, hogy egy ilyen hárpiával álljon össze. Ő volt az
elsőszámú gyanúsítottam is a firkálós esetben. Meggyőződésem volt, hogy ő
festette fel reggelente a szekrényemre cseppet sem kedves üzeneteit, de erre
semmilyen bizonyítékom nem volt. Pusztán a megérzésem. Mellesleg Jessicával a
„legjobb” barátságot ápolták, ami az ő nyelvükön azt jelentette, hogy Jess
szabadon nyalhatott neki és csodálhatta a nap huszonnégy óráján keresztül. Még
annak ellenére is, hogy a fél suli kerüli Josh-t és Jess-t, akár a leprásokat.
De most komolyan jól hallottam az előbb? Tényleg Kimberly-hez beszélt? És azt
mondta neki „Kimmy”? Mióta vannak ők ketten ilyen jóban? Nem is beszélgettek
még soha. Vagy mégis? Szóval akkor vele szokott mostanában lógni? Ezért nem
találkozik velem soha? Rápillantottam a lányokra, akik arcára szintén
hitetlenkedéssel vegyes döbbenet ült ki. Mindannyian tanácstalanul néztünk
össze egy pillanat erejéig. Ők sem értették ezt az egész helyzetet.
- Ó, szia Norah. Hogy vagy? Észre sem
vettelek. Na és mi a helyzet a bátyáddal? Jól megvannak még Betty-vel? –
kezdett el jópofizni.
- A neve Becky. De neked amúgyis
Rebecca. És igen nagyon jól megvannak. – feleltem gorombán.
- Értem. És veled mi a helyzet? Jól
meg vagy? Úgy hallottam mostanában Peter Johnson-nal kavarsz. – faggatózott
tovább.
- Köszi Courtney, nagyon jól vagyok.
De te hogy vagy? Jól megvagytok a másodsztár barátoddal? – reagáltam le
kíváncsiskodását.
A „másodsztár” szó
hallatára nehezen sikerült elfojtania egy grimaszt. Mindig is rühelltük egymást
ezzel a csajjal, de mivel mindig reménykedett abban, hogy egyszer Jason
barátnője lehet, és szerintem még most se adta fel teljesen, ezért még mindig
próbál nálam bevágódni az álkedvességével. Csak sajnos ez nem jön be. Ismerem
milyen valójában. Egy gonosz boszorkány.
- Igen nagyon jól megvagyunk, köszi
kérdésed. – felelte kis idő elteltével mikor sikerült rendeznie arcvonásait és
egy hamis mosolyt erőltetni arcára. – Akkor majd talizunk még Kimmy. – fordult vissza
Kimberly felé, majd kecses léptekkel tovább haladt a folyosón.
Miután Courtney
lelépett, Kim még egyszer visszafordult a szekrényéhez és kivette az utolsó
néhány ott maradt füzetét, majd becsukva annak ajtaját útnak indult a lépcsökön,
feltehetően az új szekrénye felé. Én pedig teljesen lefagyva meredtem magam
elé. Ezt a jelenetet tuti, hogy álmodtam. Nem lehet valós.
- Csípjetek meg, mert nem hiszem el, hogy
nem csak álmodtam ezt. – vette ki a számból a szót Mary.
- Épp ugyan ezt akartam kérni. Mióta
barátkozik Kim Courtney-val? Egyáltalán mióta beszélnek? Azt hittem Courtney
még csak a nevét se tudja Kim-nek.
- Hát ezek szerint nagyon is tudja.
Sőt elég belsőséges viszonyban lehetnek, ha már „Kimmy”-nek szólítja. Ezt eddig
csak neked engedte. – hívta fel a figyelmemet Patty a legelkeserítőbb tényre.
- Igen ez nekem is feltűnt. –
feleltem.
- Szerintem ne is foglalkozz vele.
Csak húzni próbál. Ne hagyd magad. Pár hét és sírva fog könyörögni, hogy
bocsáss meg neki. Úgy se bírja sokáig abban a társaságban. – próbált vigasztalni
Annie.
- Talán igazad van. – mondtam.
A további töprengést
Pete érkezése szakította félbe. Mikor megláttam a srácot, arcomra hatalmas
mosoly költözött és minden aggodalmam elszáll, mikor eszembe jutott a mai napi
program. Ma egész nap próbák lesznek a szalagavatóra, ami holnap után esedékes.
Egy egész nap Pete-el. Ennél jobb programot nem is tudnák elképzelni. Be
kellett vallanom, hogy nagyon is megkedveltem a srácot az évek során, és az utóbbi
napokban arra jöttem rá, hogy igazán nem bánnám, ha többek is lennénk, mint
barátok.
- Sziasztok lányok. Miről folyik a
társalgás? Csak nem a tegnap estéről? Jól sikerült? – érdeklődött.
- Szia Pete. Hát az „érdekesen
alakult” talán jobban meghatározza a tegnap estét, mint a „jól”. De voltak jó
részek is. – mondta Patty.
- Mert mi történt? – kérdezte.
- Majd Norah elmeséli, mert nekünk sürgősen
le kell lépnünk. Igaz lányok? – szólalt meg Annie.
- Igen el kell intéznünk azt a nagyon
sürgős dolgot, amit mondtál Mary. – helyeselt Patty is.
- Milyen sürgős dologról beszéltek?
Én nem is mondtam semmit. – értetlenkedett Mary.
- Dehogyisnem beszéltél. Tudod AZ a
dolog. – nézett rá jelentőségteljesen Annie, és közben szemével próbálta szuggerálni
Mary-t, akinek nem igazán akart leesni mire is megy ki ez az egész.
- Ja hogy AAAZZZ a dolog. – esett le
most már Marynek is a tantusz, majd felénk fordulva gyorsan elköszönt és a két
lánnyal együtt eltűntek az egyik terem ajtaja mögött.
- Csak szerintem voltak a barátnőid
nagyon furák? – fordult felém Pete, miután kettesben maradtunk.
- Furák? Nekem nem tűnt fel. – adtam a
hülyét, pedig nagyon is feltűnt, és el is döntöttem magamban, hogy ezért még
számolok velük.
- Akkor oké. De miért volt érdekes a
buli? Mi történt? És Kimberly-t hol hagytátok? – tapintott rá a lényegre
egyből.
Én pedig az egészet
elmeséltem neki onnan kezdve, hogy elment és megjöttek Jasonék, azon át, hogy
összefutottunk Kim-mel a Lions-ban odáig, hogy ma reggel átcuccolt az egyik
emeleti szekrénybe. Persze voltak részek, amiket kihagytam, például, hogy
igazából miért is mentünk el a szórakozóhelyre. Nem akartam, hogy tudjon az
üvegezésről és biztos voltam benne, hogy a lányok sem szívesen kötnék az órára.
Valamint azt sem említettem meg mikor a lányokkal róla és a nála töltött
éjszaka eseményeiről beszélgettünk. Ezeket a dolgokat még nem akartam
megosztani vele. Előbb tisztázni akartam vele az ő érzéseit irántam. Reméltem,
hogy a szalagavató után végre tudok vele nyíltan beszélni, és megtudom, hogy
mit is érez velem kapcsolatban. Bár a gondolatra, hogy érzéseimről beszéljek
neki kicsit megijedtem.
- Na, akkor indulhatunk a próbára?
Alyson már vár minket a teremben, hogy odaadja neked a ruhát és a cipőt.
- Persze, mehetünk. – feleltem és
megindultunk a sportcsarnok felé ahol már annyiszor jártam vele az elmúlt pár
nap során.
A terem tömve volt
diákokkal, főként végzősökkel, de akadt köztük néhány az alsóbb osztályokból és
a rendező tizenegyedik évfolyamból. Miután Alysontól megkaptam a ruhát és megköszöntem
neki, valamint elmondtam mennyire sajnálom, hogy nem tud táncolni a saját
szalagavató bálján, elindultam az öltöző felé, hogy magamra öltsem a csodaszép
fehér ruhacsodát. Gyönyörűen nézett ki és nagyon jól mutatott rajtam.
Egyszerű
szabású pántnélküli ruha volt, ami a derekamig hozzám simul és onnan lágyan omlott
le. Fűző részén féldrága kövek csillogtak és az adta a ruha szépségét.
Egyszerűen szerelmes lettem ebbe a ruhába. Alig vártam, hogy megmutathassam
Pete-nek. Kíváncsi voltam a reakciójára. Izgatottan léptem ki az öltözőből pont
akkor mikor Pete is és a látványtól mindkettőnek elállt a szavunk. Eszméletlen
jól mutatott a zakóban inggel és nyakkendővel. Ő is csak állt és nézet rám
döbbenten és csodálattal. Arcomra mosoly költözött a remélt reagálása láttán. A
csendet végül ő törte meg pár perc múltán.
- Ööö…Csodásan nézel ki Norah. –
mondta teljesen összezavarodva majd torkát megköszörülve kicsit
összeszedettebben folytatta. – Akkor mehetünk? – nyújtotta felém karját, amit
elfogadtam és egymásba karolva indultunk meg vissza a sportcsarnokba.
- Persze, mehetünk. És köszönöm a
bókot. Te is nagyszerűen festesz. Jól áll neked az öltöny. Gyakrabban is
hordhatnád.
- Köszi, de nem az én stílusom.
Inkább maradok az egyszerű póló-farmer-sportcipő összeállításnál. – felelte egy
cinkos kacsintást küldve felém. – Készen állsz? – kérdezte mintha már nem is a próbára,
hanem az igazi szalagavatóra mennénk.
- Persze, hogy készen. – feleltem és
beléptünk a terem ajtaján.
2013. május 20., hétfő
Kritika
Sziasztok :) Nemrég az egyik általam nagyon is tisztelt blogíró, Brianna Rybak a kérésemre írt egy kritikát a blogomról, és szeretném veletek megosztani a véleményét. Nagyon jó építő jellegű kritikát kaptam és próbálom mindenben megfogadni a tanácsait. Ennek első lépéseként, ha minden igaz fel fog kerülni a blogra egy fejléc, bár még nem tudom pontosan mikor, de majd úgyis észreveszitek :) A többi javasolt változtatás a kinézetre vonatkozóan még nem tudom mikor fog teljesülni, de igyekszem minél hamarabb rendezni :D
xoxo: Nana
Tehát a kritika:
xoxo: Nana
Tehát a kritika:
"Szia!
Előre is szólok, hogy nem olvastam végig a történetet, csak bele-bele olvastam, hogy a hétvégén mindenféleképpen tudjam hozni a kritikát, amit előre leszögeznék, hogy egy saját vélemény. Ha valamiben nem értesz vele egyet akkor természetesen megértelek.
Kinézet:
Rengeteg fejléc rendelős oldal van, ahol tényleg gyönyörűeket lehet kapni, amik szerintem fontosak egy blog életében. Szerintem a legtöbb olvasót először a kinézet ragadja meg, így tényleg nem árt egy olyan kinézet, hogy "azta! érdemes itt maradnom és jobban körülnéznem!". A szereplők képeit méretre vágnám, úgy sokkal rendezettebb formájuk lenne.
A történet:
"átlagos", mégsem az, mert elég ritka - legalábbis az én környezetemben - egy egyedi, nem fanfiction történet. Emiatt igazán aranyos, történetnek tűnik, mégis meg tudnám fojtani Kimberlyt!:D
Az írásod:
Van hova fejlődni - ahogyan mindenkinek, hiszen jó pap is holtáig tanul -, de nem abba a tipikus "írok mert menő, de egy értelmes mondatod nem tudok leírni" kategóriába tartozik, hanem "csak idő és gyakorlás kérdése, hogy ennél is jobb legyen".(:
Remélem nem sértettelek meg semmivel, hiszen nem az volt a célom, ha mégis így érezted akkor nagyon sajnálom, nem szándékos volt!(:"
Készített: Bri
Előre is szólok, hogy nem olvastam végig a történetet, csak bele-bele olvastam, hogy a hétvégén mindenféleképpen tudjam hozni a kritikát, amit előre leszögeznék, hogy egy saját vélemény. Ha valamiben nem értesz vele egyet akkor természetesen megértelek.
Kinézet:
Rengeteg fejléc rendelős oldal van, ahol tényleg gyönyörűeket lehet kapni, amik szerintem fontosak egy blog életében. Szerintem a legtöbb olvasót először a kinézet ragadja meg, így tényleg nem árt egy olyan kinézet, hogy "azta! érdemes itt maradnom és jobban körülnéznem!". A szereplők képeit méretre vágnám, úgy sokkal rendezettebb formájuk lenne.
A történet:
"átlagos", mégsem az, mert elég ritka - legalábbis az én környezetemben - egy egyedi, nem fanfiction történet. Emiatt igazán aranyos, történetnek tűnik, mégis meg tudnám fojtani Kimberlyt!:D
Az írásod:
Van hova fejlődni - ahogyan mindenkinek, hiszen jó pap is holtáig tanul -, de nem abba a tipikus "írok mert menő, de egy értelmes mondatod nem tudok leírni" kategóriába tartozik, hanem "csak idő és gyakorlás kérdése, hogy ennél is jobb legyen".(:
Remélem nem sértettelek meg semmivel, hiszen nem az volt a célom, ha mégis így érezted akkor nagyon sajnálom, nem szándékos volt!(:"
Készített: Bri
2013. május 13., hétfő
Infók :)
Amint látjátok a blogra felkerült egy mottó is nagy hála érte Ann Fowlernek aki megtalálta és figyelmembe ajánlott ezt a kis idézetet amiről a blogom ugrott be neki. :) Ezúton is köszönöm neki :D És szeretném megint csak mindenki figyelmébe ajánlani Ann blogját :) ---> My Life Is (Not) A Fairytale A tagok száma is növekszik :) Immár végre négy rendszeres olvasóm van úgyhogy köszönöm nektek :) Ha gondoljátok még mindig él a Facebook csoport is ahova szeretettel várok tagokat :) ---> Nana Gray Ott minden friss kint szokott lenni, és nem kell hozzá Google fiók :D Facebookja meg manapság már mindenkinek van :) Ott akár személyesebben is megismerkedhettek velem vagy feltehetitek a bloggal kapcsolatos kérdéseiteket is :D Az oldalmegjelenítések száma is szépen növekszik, bár néha kezdem azt hinni hogy ez az adat csalóka, mert nem értem, hogy hol az sok ember aki megnyitja és miért nem hagy akkor már legalább egy pipát, de végülis mindegy. :D Szép hetet nektek és kitartás a sulihoz :)
xoxo:Nana
xoxo:Nana
2013. május 12., vasárnap
10. Fejezet
És újabb fejezet :) Végre a szokásoshoz képest hamar sikerült befejeznem :) Úgyhogy lehet örülni :D Köszönöm a visszajelzéseket :) Meg persze az oldalmegtekintéseket :D Azért kicsivel több kominak tényleg örülnék. Vagy legalább ha mindenki pipálgatná a "Tetszik" esetleg a Nem tetszik" gombot. Előre is köszi :)
xoxo:Nana
Nem hittem a
szememnek. Egyszerűen nem lehet igaz, amit látok. Nem létezik, hogy az a lány,
akit a pultnál látok alig pár méterre tőlem egy sráccal enyelegni, az tényleg
Kimberly legyen. És mégis ő az. Kétség sem fér hozzá, hogy jól látom. Egy
eszméletlen magas sarkú platformos cipőt viselt, egy fenék alá éppen csak érő
élénkvörös pántnélküli ruhával. A ruha úgy simult rá, hogy kihangsúlyozta
domborulatait és jó alakját. Ajakait ruhája színéhez hasonló színű rúzzsal emelte
ki, szemeit pedig Kleopátrásan húzta ki a tussal. Barna haja lágy loknikban
hullott vállára. Nagyon ribancosan nézett ki. Úrrá lett rajtam a düh. Hát ezért
nem jött el hozzám? Ez jött volna közbe neki? Hogy itt kellesse magát, mint egy
kurva ennek a srácnak? Soha nem gondoltam volna, hogy így képes lenne átverni.
Nem vártam volna tőle. Pont tőle nem. És mégis megtette. Elindultam felé. Ő nem
látott, de nem is akartam, hogy észrevegyen. Még nem. Odaértem melléjük, de még
mindig kitakart a srác, akivel el volt foglalva éppen. Gyorsan leadtam a pult
mögött álló csapos lánynak a rendelésem, ami egy pohár kólából állt, majd mikor
kiadta kortyoltam vagy kettőt a hűs italból és elindultam, hogy
szembetalálkozzak Kimmy-vel. Most végre észrevett.
Én pedig ott maradtam
egyedül, miközben már a sírás kerülgetett. Éreztem, hogy már egy-két kósza
könnycsepp végig is folyt az arcomon ezért úgy gondoltam az lesz a legjobb, ha
elmegyek a mosdóba, rendbe szedni magam. Ám amint elérkeztem a WC-be olyan
sírógörcs jött rám, hogy nem bírtam tovább visszatartani, így szabad folyást
engedtem csalódottságomnak. Nem értettem miért csinálta ezt. Mi oka volt arra,
hogy így hátba támadjon? Mégis mióta érez így irányomban. Olyan furcsa volt.
Szeméből csak úgy sütött a nyílt ellenségesség miközben közölte velem, hogy egy
álszent ribancnak tart. Úgy tizenöt perc elteltével már kezdtem magam jobban
érezni, de még mindig nem volt kedvem visszamenni a buliba. Egyszer csak
kopogást hallottam a WC fülke ajtaján, ami ideiglenes menedékemül szolgált.
- Eszméletlenül aranyos volt. És jó
fej. Nagyon jó fej. Nektek is meg kell ismernetek. De tényleg, ti is nagyon
bírnátok. – áradozott.
persze ültünkben
táncoltunk is. Nagyon jól szórakoztam velük annak ellenére is, hogy pár órája
vesztem össze az állítólagos legjobb barátnőmmel. Rá kellett eszmélnem, hogy
nagy tévedésben voltam azt illetően ki is áll igazán mellettem. Az igaz
barátaim ők voltak, akik itt voltak velem és azon voltak, hogy mind igazán jól
érezzük magunkat. Nem húzták ki magukat a közös programokból és nem csak saját
maguk volt nekik a fontos, hanem az is, hogy velem mi van. Ezek a gondolatok
cikáztak a fejemben. Aztán megérkeztünk a suliba és én tudtam, hogy nehéz nap
elé nézek. Újra szembe kell találkoznom Kimberly-vel, és nem tudom mire is
számítsak.
xoxo:Nana
10. fejezet
Nem hittem a
szememnek. Egyszerűen nem lehet igaz, amit látok. Nem létezik, hogy az a lány,
akit a pultnál látok alig pár méterre tőlem egy sráccal enyelegni, az tényleg
Kimberly legyen. És mégis ő az. Kétség sem fér hozzá, hogy jól látom. Egy
eszméletlen magas sarkú platformos cipőt viselt, egy fenék alá éppen csak érő
élénkvörös pántnélküli ruhával. A ruha úgy simult rá, hogy kihangsúlyozta
domborulatait és jó alakját. Ajakait ruhája színéhez hasonló színű rúzzsal emelte
ki, szemeit pedig Kleopátrásan húzta ki a tussal. Barna haja lágy loknikban
hullott vállára. Nagyon ribancosan nézett ki. Úrrá lett rajtam a düh. Hát ezért
nem jött el hozzám? Ez jött volna közbe neki? Hogy itt kellesse magát, mint egy
kurva ennek a srácnak? Soha nem gondoltam volna, hogy így képes lenne átverni.
Nem vártam volna tőle. Pont tőle nem. És mégis megtette. Elindultam felé. Ő nem
látott, de nem is akartam, hogy észrevegyen. Még nem. Odaértem melléjük, de még
mindig kitakart a srác, akivel el volt foglalva éppen. Gyorsan leadtam a pult
mögött álló csapos lánynak a rendelésem, ami egy pohár kólából állt, majd mikor
kiadta kortyoltam vagy kettőt a hűs italból és elindultam, hogy
szembetalálkozzak Kimmy-vel. Most végre észrevett.
- Szia Kim. Jó látni téged. – mondtam
mintha rég nem látott ismerősöm lenne.
- Norah, hát te meg mit keresel itt?
Nem úgy volt, hogy ott alvós bulit tartasz? – kérdezte meglepettséggel vegyes
ijedséggel a hangjában.
- De igen azt tartok csak úgy
gondoltuk a csajokkal beugrunk megnézni mi a helyzet erre. Nem gondoltam volna,
hogy pont itt futunk össze. Mintha valami halaszthatatlan dolgod lett volna,
ami miatt nem tudtál eljönni ma hozzám. – mondtam színlelt nyugalommal, de
belül fortyogtam a méregtől.
- Norah én meg tudom magyarázni. –
kezdte a mentegetőzést.
- Ó, abban biztos vagyok. Csak tudod
ez engem rohadtul hidegen hagy. Meg untam, hogy neked mindig közbejön valami,
ami általában az, hogy valakinek éppen a kurvát add. – feleltem és most már meg
se próbáltam elrejteni a csalódottságomat és a haragomat hangomból.
- Ó, mintha te annyival jobb lennél
nálam. Josh-sal is mi volt. És most ugyan ezt csinálod Pete-el is. Láttalak ma
titeket kilépni a lakásukból. Ott töltötted az egész éjjelt. Ki tudja mi
történt köztetek. – mondta.
- Tehát ezt gondolod rólam? Most
aztán kibújt a szög a zsákból.
- Igen, azt gondolom, hogy te is egy
kis álszent ribanc vagy – felelte és itt telt be végleg a pohár.
Mielőtt ráeszmélhettem
volna mit is csinálok az egész pohár kólámat a nyakába borítottam. De nem
bántam. A Kim-mel lévő srác jobbnak látta elhúzni a csíkot és lelécelt. Kimmy
pedig ledöbbenten meredt rám.
- Te megőrültél? Nézd meg mit
csináltál. Elgurult a gyógyszered? – kérdezte hisztérikusan.
- Lehet. De ezt megérdemelted. Azt
hiszem, nyugodt szívvel jelenthetem ki hogy a barátságunknak ezennel vége.
- Abszolút. – felelte, majd mérgesen lepattant
a bárszékről, amin eddig ült és határozott léptekkel elindult a srác után,
akivel eddig volt.
Én pedig ott maradtam
egyedül, miközben már a sírás kerülgetett. Éreztem, hogy már egy-két kósza
könnycsepp végig is folyt az arcomon ezért úgy gondoltam az lesz a legjobb, ha
elmegyek a mosdóba, rendbe szedni magam. Ám amint elérkeztem a WC-be olyan
sírógörcs jött rám, hogy nem bírtam tovább visszatartani, így szabad folyást
engedtem csalódottságomnak. Nem értettem miért csinálta ezt. Mi oka volt arra,
hogy így hátba támadjon? Mégis mióta érez így irányomban. Olyan furcsa volt.
Szeméből csak úgy sütött a nyílt ellenségesség miközben közölte velem, hogy egy
álszent ribancnak tart. Úgy tizenöt perc elteltével már kezdtem magam jobban
érezni, de még mindig nem volt kedvem visszamenni a buliba. Egyszer csak
kopogást hallottam a WC fülke ajtaján, ami ideiglenes menedékemül szolgált.
- Foglalt. – szóltam ki, de hangom
félúton elcsuklott.
- Norah én vagyok az, Patty. Jól
vagy? Mi volt ez az egész Kimberly-vel? Egyáltalán mit keresett itt? Gyere ki. Beszéljük
meg. – kérlelt.
Kinyitottam a fülke
ajtaját majd kilépve onnan Patty nyakába vettem magam és megint elkezdtem sírni.
Patty bár meglepődött, de viszonozta ölelésem. Csitítólag elkezdte hátamat
simogatni és én szépen lassan újra megnyugodtam.
- Nem mondod el mi történt? – kérdezte újra.
- Nem mondod el mi történt? – kérdezte újra.
- Összevesztünk. Nagyon csúnyán. Azt
vágta a fejemhez, hogy egy álszent kurvának tart. De én is elég bunkón
viselkedtem vele. Viszont igazam volt. Hazudott nekem, már ki tudja
hányadszorra. – mondtam el neki a történteket.
- Szerintem jogosan háborodtál fel.
És az, amikor a nyakába borítottad a kóládat, a nap fénypontja volt. – mondta
mire mindkettőnkből kitört a nevetés.
- Annie is látta? – kérdeztem.
- Mindketten premier plánból
figyelhettük.
- És ő most hol van? – kérdeztem meg.
- Mary-t szedi össze. Úgy gondoltuk
most már lőttek a bulis hangulatodnak és ideje lenne hazamenni. – felelte.
Elindultunk kifelé az
épületből. A bejáratnál Annie és Mary már vártak minket. Kimentünk a kocsihoz
és beszálltunk a járgányba, majd útnak indultunk. Útközben végig a bulin
történteket beszéltük át. A lányok is egyet értettek velem abban, hogy ritka
szemét húzás volt ez Kim-től és, hogy jól tettem, amit tettem, de még ez sem
bírt teljesen megnyugtatni. Elvégre ők sosem csípték igazán Kim-et és nekik így
csak jobb lett, hogy már nem kellett jó pofizniuk senkivel. Az üres házba érve
felmentünk a szobába, majd megnéztük az este folyamán készült videókat, amitől
sokkal jobb kedvem lett. Szinte teljesen sikerült elfelejtenem az este rossz
befejezését. Mikor megnéztük az utolsó videót is Mary-t kezdtük el faggatni a
srácról. Kiderült, hogy a neve Will és most költöztek a szüleivel a városba,
így nem sok mindenkit ismer. A mi sulinkba fog járni hétfőtől. Amennyire Mary
megítélte rendes, kedves és előzékeny srác. Bár csók vagy ilyesmi nem volt
köztük, Mary megszerezte a számát és még csak nem is neki kellett elkérnie,
mert a srác megadta neki miután elkérte a Mary-ét. Így ő is sikeresen
teljesítette a feladatát.
- Eszméletlenül aranyos volt. És jó
fej. Nagyon jó fej. Nektek is meg kell ismernetek. De tényleg, ti is nagyon
bírnátok. – áradozott.
- És mikor találkoztok újra? –
kérdeztem.
- Azt nem tudom. Ezt így nem
beszéltük meg. De remélem keresni fog majd.
- Biztos, hogy fog Mary. Tuti, hogy
tetszettél neki. Imádott. Látszott rajta. – bíztatta barátnőnket Annie.
Ezek után még órákig
beszélgettünk a pasikról, a ma estéről, ruhákról és minden féléről.
- Aúú. Most minek haraptál meg Patty?
– kérdeztem hajnali kettőkor barátnőmet.
- Nem tudom, csak olyan érzésem volt,
hogy meg akarlak harapni. – felelte.
- Jó tudni, hogy belőled hajnalban
kitör a vámpír. – mondtam.
- Én is meg akarlak harapni téged
akkor már. – kezdett rá Annie is.
- Na, hagyjatok békén, jó? Harapdáljátok
egymást. Nekem nem hiányzik, hogy nyoma legyen, aztán meg ne bírjam elrejteni.
A csajokkal tovább
hülyéskedtünk és nevetgéltünk mire Mary is felébred félálmából és álmosan ránk pirított.
- Nem lehetne, hogy ti is csöndbe maradjatok
és lefeküdjetek? Valaki aludni szeretne. És holnap korán kell kelnünk. – mondta
enyhe rosszallással a hangjában.
- Mary, ne izélj már. Inkább gyere
téged is megkóstolunk. – szólalt meg Patty nevetve és már meg is indult
barátnőnk felé Annie-vel a nyomában.
- Ne közelítsetek. – mondta Mary, és
felemelte a párnáját pajzsként használva a két lány ellen.
Az este eredménye
mindenkin elszórtan egy-egy gyanús vöröslő folt volt. Reggel nem győztük
alapozóval elfedni a harapás nyomokat, amik szépen lassan kezdtek úgy kinézni,
mint valami kiszívás.
- Na és ezek után, hogy adom be
Adam-nek, hogy csak egy kis ártalmatlan csajbuli volt. – kérdezte Patty tetetett
aggodalommal.
Viszont egyikünk se
vette komolyan szavait, ahogy ő sem szánta komolynak a kérdést. Ezt arcán ülő
hatalmas vigyor jelezte. Mind tudtuk, hogy Adam nem fog nagy hajcihőt csapni a
foltok miatt. Ismerte már annyira barátnőjét és minket is, hogy képesek vagyunk
egy rakás őrültségre együtt (lásd az én meztelen futkározásomat), így tudtuk,
hogy a srác csak jót fog nevetni barátnője újabb bolond ötletén.
Miután mindenki rendbe
szedte magát és valamelyest a lakást is visszaállítottuk eredeti állapotába,
elindultunk a suliba. Akár csak este, megint az én kocsimmal mentünk, amit még
tavaly kaptam mikor sikerült megszereznem a jogsim. Egy aranybarna Honda Civic
volt. Ez álmaim kocsija. Csak sajnos ritkán használom a magas benzináraknak
hála. Inkább vonatozok vagy buszozok, mert az legalább ingyen van. Odafele úton
végig zenét hallgattunk és hangosan (meg persze hamisan) énekeltük az éppen a
hangszórókból szóló számot az előadóval együtt. Közben
persze ültünkben
táncoltunk is. Nagyon jól szórakoztam velük annak ellenére is, hogy pár órája
vesztem össze az állítólagos legjobb barátnőmmel. Rá kellett eszmélnem, hogy
nagy tévedésben voltam azt illetően ki is áll igazán mellettem. Az igaz
barátaim ők voltak, akik itt voltak velem és azon voltak, hogy mind igazán jól
érezzük magunkat. Nem húzták ki magukat a közös programokból és nem csak saját
maguk volt nekik a fontos, hanem az is, hogy velem mi van. Ezek a gondolatok
cikáztak a fejemben. Aztán megérkeztünk a suliba és én tudtam, hogy nehéz nap
elé nézek. Újra szembe kell találkoznom Kimberly-vel, és nem tudom mire is
számítsak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



