xoxo:Nana
10. fejezet
Nem hittem a
szememnek. Egyszerűen nem lehet igaz, amit látok. Nem létezik, hogy az a lány,
akit a pultnál látok alig pár méterre tőlem egy sráccal enyelegni, az tényleg
Kimberly legyen. És mégis ő az. Kétség sem fér hozzá, hogy jól látom. Egy
eszméletlen magas sarkú platformos cipőt viselt, egy fenék alá éppen csak érő
élénkvörös pántnélküli ruhával. A ruha úgy simult rá, hogy kihangsúlyozta
domborulatait és jó alakját. Ajakait ruhája színéhez hasonló színű rúzzsal emelte
ki, szemeit pedig Kleopátrásan húzta ki a tussal. Barna haja lágy loknikban
hullott vállára. Nagyon ribancosan nézett ki. Úrrá lett rajtam a düh. Hát ezért
nem jött el hozzám? Ez jött volna közbe neki? Hogy itt kellesse magát, mint egy
kurva ennek a srácnak? Soha nem gondoltam volna, hogy így képes lenne átverni.
Nem vártam volna tőle. Pont tőle nem. És mégis megtette. Elindultam felé. Ő nem
látott, de nem is akartam, hogy észrevegyen. Még nem. Odaértem melléjük, de még
mindig kitakart a srác, akivel el volt foglalva éppen. Gyorsan leadtam a pult
mögött álló csapos lánynak a rendelésem, ami egy pohár kólából állt, majd mikor
kiadta kortyoltam vagy kettőt a hűs italból és elindultam, hogy
szembetalálkozzak Kimmy-vel. Most végre észrevett.
- Szia Kim. Jó látni téged. – mondtam
mintha rég nem látott ismerősöm lenne.
- Norah, hát te meg mit keresel itt?
Nem úgy volt, hogy ott alvós bulit tartasz? – kérdezte meglepettséggel vegyes
ijedséggel a hangjában.
- De igen azt tartok csak úgy
gondoltuk a csajokkal beugrunk megnézni mi a helyzet erre. Nem gondoltam volna,
hogy pont itt futunk össze. Mintha valami halaszthatatlan dolgod lett volna,
ami miatt nem tudtál eljönni ma hozzám. – mondtam színlelt nyugalommal, de
belül fortyogtam a méregtől.
- Norah én meg tudom magyarázni. –
kezdte a mentegetőzést.
- Ó, abban biztos vagyok. Csak tudod
ez engem rohadtul hidegen hagy. Meg untam, hogy neked mindig közbejön valami,
ami általában az, hogy valakinek éppen a kurvát add. – feleltem és most már meg
se próbáltam elrejteni a csalódottságomat és a haragomat hangomból.
- Ó, mintha te annyival jobb lennél
nálam. Josh-sal is mi volt. És most ugyan ezt csinálod Pete-el is. Láttalak ma
titeket kilépni a lakásukból. Ott töltötted az egész éjjelt. Ki tudja mi
történt köztetek. – mondta.
- Tehát ezt gondolod rólam? Most
aztán kibújt a szög a zsákból.
- Igen, azt gondolom, hogy te is egy
kis álszent ribanc vagy – felelte és itt telt be végleg a pohár.
Mielőtt ráeszmélhettem
volna mit is csinálok az egész pohár kólámat a nyakába borítottam. De nem
bántam. A Kim-mel lévő srác jobbnak látta elhúzni a csíkot és lelécelt. Kimmy
pedig ledöbbenten meredt rám.
- Te megőrültél? Nézd meg mit
csináltál. Elgurult a gyógyszered? – kérdezte hisztérikusan.
- Lehet. De ezt megérdemelted. Azt
hiszem, nyugodt szívvel jelenthetem ki hogy a barátságunknak ezennel vége.
- Abszolút. – felelte, majd mérgesen lepattant
a bárszékről, amin eddig ült és határozott léptekkel elindult a srác után,
akivel eddig volt.
Én pedig ott maradtam
egyedül, miközben már a sírás kerülgetett. Éreztem, hogy már egy-két kósza
könnycsepp végig is folyt az arcomon ezért úgy gondoltam az lesz a legjobb, ha
elmegyek a mosdóba, rendbe szedni magam. Ám amint elérkeztem a WC-be olyan
sírógörcs jött rám, hogy nem bírtam tovább visszatartani, így szabad folyást
engedtem csalódottságomnak. Nem értettem miért csinálta ezt. Mi oka volt arra,
hogy így hátba támadjon? Mégis mióta érez így irányomban. Olyan furcsa volt.
Szeméből csak úgy sütött a nyílt ellenségesség miközben közölte velem, hogy egy
álszent ribancnak tart. Úgy tizenöt perc elteltével már kezdtem magam jobban
érezni, de még mindig nem volt kedvem visszamenni a buliba. Egyszer csak
kopogást hallottam a WC fülke ajtaján, ami ideiglenes menedékemül szolgált.
- Foglalt. – szóltam ki, de hangom
félúton elcsuklott.
- Norah én vagyok az, Patty. Jól
vagy? Mi volt ez az egész Kimberly-vel? Egyáltalán mit keresett itt? Gyere ki. Beszéljük
meg. – kérlelt.
Kinyitottam a fülke
ajtaját majd kilépve onnan Patty nyakába vettem magam és megint elkezdtem sírni.
Patty bár meglepődött, de viszonozta ölelésem. Csitítólag elkezdte hátamat
simogatni és én szépen lassan újra megnyugodtam.
- Nem mondod el mi történt? – kérdezte újra.
- Nem mondod el mi történt? – kérdezte újra.
- Összevesztünk. Nagyon csúnyán. Azt
vágta a fejemhez, hogy egy álszent kurvának tart. De én is elég bunkón
viselkedtem vele. Viszont igazam volt. Hazudott nekem, már ki tudja
hányadszorra. – mondtam el neki a történteket.
- Szerintem jogosan háborodtál fel.
És az, amikor a nyakába borítottad a kóládat, a nap fénypontja volt. – mondta
mire mindkettőnkből kitört a nevetés.
- Annie is látta? – kérdeztem.
- Mindketten premier plánból
figyelhettük.
- És ő most hol van? – kérdeztem meg.
- Mary-t szedi össze. Úgy gondoltuk
most már lőttek a bulis hangulatodnak és ideje lenne hazamenni. – felelte.
Elindultunk kifelé az
épületből. A bejáratnál Annie és Mary már vártak minket. Kimentünk a kocsihoz
és beszálltunk a járgányba, majd útnak indultunk. Útközben végig a bulin
történteket beszéltük át. A lányok is egyet értettek velem abban, hogy ritka
szemét húzás volt ez Kim-től és, hogy jól tettem, amit tettem, de még ez sem
bírt teljesen megnyugtatni. Elvégre ők sosem csípték igazán Kim-et és nekik így
csak jobb lett, hogy már nem kellett jó pofizniuk senkivel. Az üres házba érve
felmentünk a szobába, majd megnéztük az este folyamán készült videókat, amitől
sokkal jobb kedvem lett. Szinte teljesen sikerült elfelejtenem az este rossz
befejezését. Mikor megnéztük az utolsó videót is Mary-t kezdtük el faggatni a
srácról. Kiderült, hogy a neve Will és most költöztek a szüleivel a városba,
így nem sok mindenkit ismer. A mi sulinkba fog járni hétfőtől. Amennyire Mary
megítélte rendes, kedves és előzékeny srác. Bár csók vagy ilyesmi nem volt
köztük, Mary megszerezte a számát és még csak nem is neki kellett elkérnie,
mert a srác megadta neki miután elkérte a Mary-ét. Így ő is sikeresen
teljesítette a feladatát.
- Eszméletlenül aranyos volt. És jó
fej. Nagyon jó fej. Nektek is meg kell ismernetek. De tényleg, ti is nagyon
bírnátok. – áradozott.
- És mikor találkoztok újra? –
kérdeztem.
- Azt nem tudom. Ezt így nem
beszéltük meg. De remélem keresni fog majd.
- Biztos, hogy fog Mary. Tuti, hogy
tetszettél neki. Imádott. Látszott rajta. – bíztatta barátnőnket Annie.
Ezek után még órákig
beszélgettünk a pasikról, a ma estéről, ruhákról és minden féléről.
- Aúú. Most minek haraptál meg Patty?
– kérdeztem hajnali kettőkor barátnőmet.
- Nem tudom, csak olyan érzésem volt,
hogy meg akarlak harapni. – felelte.
- Jó tudni, hogy belőled hajnalban
kitör a vámpír. – mondtam.
- Én is meg akarlak harapni téged
akkor már. – kezdett rá Annie is.
- Na, hagyjatok békén, jó? Harapdáljátok
egymást. Nekem nem hiányzik, hogy nyoma legyen, aztán meg ne bírjam elrejteni.
A csajokkal tovább
hülyéskedtünk és nevetgéltünk mire Mary is felébred félálmából és álmosan ránk pirított.
- Nem lehetne, hogy ti is csöndbe maradjatok
és lefeküdjetek? Valaki aludni szeretne. És holnap korán kell kelnünk. – mondta
enyhe rosszallással a hangjában.
- Mary, ne izélj már. Inkább gyere
téged is megkóstolunk. – szólalt meg Patty nevetve és már meg is indult
barátnőnk felé Annie-vel a nyomában.
- Ne közelítsetek. – mondta Mary, és
felemelte a párnáját pajzsként használva a két lány ellen.
Az este eredménye
mindenkin elszórtan egy-egy gyanús vöröslő folt volt. Reggel nem győztük
alapozóval elfedni a harapás nyomokat, amik szépen lassan kezdtek úgy kinézni,
mint valami kiszívás.
- Na és ezek után, hogy adom be
Adam-nek, hogy csak egy kis ártalmatlan csajbuli volt. – kérdezte Patty tetetett
aggodalommal.
Viszont egyikünk se
vette komolyan szavait, ahogy ő sem szánta komolynak a kérdést. Ezt arcán ülő
hatalmas vigyor jelezte. Mind tudtuk, hogy Adam nem fog nagy hajcihőt csapni a
foltok miatt. Ismerte már annyira barátnőjét és minket is, hogy képesek vagyunk
egy rakás őrültségre együtt (lásd az én meztelen futkározásomat), így tudtuk,
hogy a srác csak jót fog nevetni barátnője újabb bolond ötletén.
Miután mindenki rendbe
szedte magát és valamelyest a lakást is visszaállítottuk eredeti állapotába,
elindultunk a suliba. Akár csak este, megint az én kocsimmal mentünk, amit még
tavaly kaptam mikor sikerült megszereznem a jogsim. Egy aranybarna Honda Civic
volt. Ez álmaim kocsija. Csak sajnos ritkán használom a magas benzináraknak
hála. Inkább vonatozok vagy buszozok, mert az legalább ingyen van. Odafele úton
végig zenét hallgattunk és hangosan (meg persze hamisan) énekeltük az éppen a
hangszórókból szóló számot az előadóval együtt. Közben
persze ültünkben
táncoltunk is. Nagyon jól szórakoztam velük annak ellenére is, hogy pár órája
vesztem össze az állítólagos legjobb barátnőmmel. Rá kellett eszmélnem, hogy
nagy tévedésben voltam azt illetően ki is áll igazán mellettem. Az igaz
barátaim ők voltak, akik itt voltak velem és azon voltak, hogy mind igazán jól
érezzük magunkat. Nem húzták ki magukat a közös programokból és nem csak saját
maguk volt nekik a fontos, hanem az is, hogy velem mi van. Ezek a gondolatok
cikáztak a fejemben. Aztán megérkeztünk a suliba és én tudtam, hogy nehéz nap
elé nézek. Újra szembe kell találkoznom Kimberly-vel, és nem tudom mire is
számítsak.

Imádtam *-* Nagyon faintosra sikerült, kollegina :D
VálaszTörlésWill *-* Nagyon eltaláltad :P Ismersz :D xD
A harapdálásnál felröhögtem xDD Irtó klassz volt :D
Kövit de gyorsan ^^ <3
Óhh köszönöm kollegina :D De még nem tudom mikor tudom hozni a kövit :) Ugye milyen cuki Will?? :D Azt a harapdálós részt muszáj volt bele írnom Ann xD Kihagyhatatlan xD Örülök, hogy tetszett, bár kicsit féltem, hogy nagyon hamar hoztam össze a Kim és Norah összeveszést, de vannak ötleteim a folytatásra is... :) Úgyhogy aggodalomra nincs ok ;)
TörlésElolvastam. És megérte,mert imádtam. Bár azt hittem akit lát az Pete lesz egy másik csajjal és depis lesz,de ahogy megírtad sokkal jobban tetszett.:DD Nekem már az elején nem volt szimpatikus ez a Kimberly,és ki is derült. Egyébként ebben a részben nagyon tetszett ez a vámpírkodás:))
VálaszTörlésHamar kövit*--*
Puszi: Bou*-*
<3:)
Igen gondoltam, hogy majd ezt fogják hinni az olvasók ezért is fejeztem be úgy ahogy az előző fejezetet :D És Kimberly-t direkt próbáltam rossz színben feltüntetni elvégre ő az a karakterem aki a bonyodalmakat okozza :) Ez az alcímből ki is derül :D A vámpírkodást pedig egy megtörtént esemény ihlette, és úgy gondoltam jól beleillik a szituációba egy kis poénként :) Nagyon jól esik, hogy ennyire megfogott téged az írásom :$
Törlés